nyugi nem zárom be a blogot viszont volna egy fontos felhívásom: BÉTA KERESTETIK! :D a helyesírásom pocsék, a nyelvtanhoz nem értek és már többen is felhívták arra a figyelmem, hogy érthetetlen mit írok :D szóval... ennyi :D
e-mailben lehet jelentkezni ( orsicime@gmail.com ) :D
köszönöm, hogy elolvastátok :)
2014. július 20., vasárnap
2014. március 17., hétfő
Privet Drive Krónika- bevezető
a dőlt betűs rész párszaszó. Jó olvasást! :)
A Nagy Csata után a Roxfort olyan gyorsan épült
fel, mint ahogy lerombolták. Bevezettek egy nyolcadik, nem kötelező tanévet a
kimaradt diákok miatt. Az igazgató mindenki által (távolról) imádott Perseus Piton
lett. Sok mindenki meglepődött miután halottnak hitték.
Az utolsó tanítási napon a griffendélesek a kedvenc fájuk
alatt múlatták az időt. Nevetve nézték a polippal játszó elsőéveseket.
-Seamus... te maradsz jövőre?- fordult reménykedve párja
felé Dean.
-Persze, ki nem maradnék a buliból!- adott egy puszit az
ölében fekvő szájára.
Harry a mardekárosokra nézett. Elkülönülve voltak mindentől.
A sok fekete talár közül kivilágított egy tejfölszőke hajkorona. Gazdája
körbepillantott. A tekintete a Tűlélőn állapodott meg. Gúnyos
mosollyal közeledett felé.
-Mivan Potter?
-Mi lenne Malfoy? Semmi.
-Akkor, ha megkérhetlek ne bámulj úgy mintha nem láttál
volna még emberi lényt. Érd be Sárvérű és Vízlipatkány stírölésével!
-Hidd el inkább járnék Bulstroddal mint veled, szóval ne
reménykedj!
-Ú Pottifiú hossútávra tervez! Emberek meneküljetek!
-Miért nem bírod ki, hogy nem piszkálod Harry-t?- forgatta
meg a szemét Hermione.
-Weasley nem félsz, hogy lassan nem fogsz látni a sártól?
Habár aki olyan odúban nőtt fel mint a tieteké...
-Petrificulus totalus!- küldte az átkot a vörös Draco
felé. Blaise Zambini ugrott a képbe megvédve az örököst.
Lassan párok alakultak ki a párbajozók között. Harry
örült, hogy végre csinálhat valamit. A háború óta unalmas élete volt.
-Serpensortia!
Nagy durranás majd Malfoy pálcájából kicsúszott egy kígyó.
Egyenessen Harry felé tartott.
-Megtennéd, hogy nem
támadod meg a barátaimat?- kérdezte a fekete.
-Még nem találkoztam
sok emberrel aki érti a nyelvünket. Eddig csak veled... Ki vagy te?
-Harry. Harry Potter- a fiú
leült a földre. Mindenki másképpen nézett rá. Minden egyes szó amit
kimondott végigborzolta a mardekárosok testét. A kígyónyelv hatás
erre a házra... hihetetlen! Kanos bagyázs!
-Aurelia vagyok. Ez a szőke
adonisz- intett a fejével Draco felé- már másodszorra idéz meg. Azonos a mágiátok tudtad?
-Hogy érted ezt?
-Nem is sejtetted
milyen köztetek a kapcsolat? Tökéletesen tudnád használni a pálcáját.
Megjegyzem, mindkettőt...
-Én nem...
-Nem vagy meleg? Ugyan
kedves. Forróbb vagy mint vedlett kígyóbőr a napon...
-Kösz...- nagy
szája van ennek a kobrának...
-Figyu, ajánlok egy
alkut: Megtartasz és én segítek neked
bármiben.
-Mi a csapda?
-Kígyó vagyok nem
róka! Utálok abban az idióta veremben lenni az állatkertben! Ments meg egy
szegény pici rabhüllőt!
-Szörnyű vagy...- sóhajtott,
de azért kínyújtotta a kezét beleegyezésül. Ha már visszaküldték
Dursleyékhez legalább tudjon kivel beszélgetni.
-Szólok inkább: nem
egyszerű kigyó vagyok.
-Varázslény?
-Nem üres azért a kobakod
koma...
Így talált tehát Harry Potterre a nyáriszünet...
2014. március 10., hétfő
The Double Trouble- Bevezető
Nos ezen a blogon több történetet kívánok futtatni, amikben a közös pont a Harry Potter lesz. Természetemhez hűen továbra is slash-t fogok írni. Reményeim szerint novellák és hosszabb történetek is helyet kapnak majd az oldalon. Ez az ötlet már jó ideje ott motoszkált az agyamban és egy matekóra alatt papírra is vetettem. Scorpius/Albus, Draco/Harry fanfiction. Harry és Draco érdekes ám szenvedélyes kapcsolata és Al és Scorp barátokból párrá (ami könnyebb és gyorsabb lesz mint szüleik össze-vissza szenvedése- de azért ez a szemét író csaknem hagyja őket békén) vállása fogja kínozni a népet. Lesz benne egy csöppnyi Severitus is. Jó olvasást :*
U.i. az idézőjeles rész gondolotban megy :)
Harry és Ginny házassága sosem a szerelemről szólt. Mindkét fél megszokásból volt egymás mellett, de inkább voltak barátok mint egy pár. Amikor legkissebb fiuk megkapta a levelét a Roxfortból elváltak. Ginerva magával vitte Franciaországba a kis Lily-t, míg Albus és James Harrynél maradt. A Potter családfő befejezte aurori pályafutását és Dumbledore kérésére elvállalta a sötét varázslatok kivédése oktatását. Most ott ült a bájitaltan tanár mellett átkozva az öreget és azt, hogy rávette erre. "Minden igazgató egy manipulátor?" gondolkozott. Bevezették a gólyákat. Albus nagyokat pislogva nézett körbe. Ijedt volt. Nem akart rossz házba kerülni. Talán be sem osztják?
-Potter Albus- olvasták fel a nevét. Próbált nem botladozva elmenni az emelvényig. A fejébe húzta a Süveget.
"Hmmm... egy Potter... Jól látom,te is attól félsz mint az apád... Nyugalom, te is be leszel osztva, csak az a kérdés, hogy hova? Nem áldott meg üres fejjel a sors, bátorságod is van bőven, de a Mardekár a javadra vállna... James könnyebb eset volt. Ő annyira a Griffendélbe akart kerülni, de te nem hasonlítasz hozzá... Talán már döntöttél"
"Nem, de..."
"De?"
"Ahogy jónak látod!"
-Mardekár!
A fiú Harryre nézett, aki elmosolyodott. A szeme sem megvetéssel volt tele inkább megértéssel. Al elsietett a háza asztalához.
-Malfoy Scorpius- a szőke hajú arisztokrata kivonult. A Teszlek Süveg alig ért a fejéhez máris beosztotta a zöld-ezüst házba.
-Sikerült Al!- ölelte meg barátját, akit a vonaton ismert meg. Draco Malfoy szeme megvillant ahogy észrevette ezt. "Potterek és az istenverte vonzerejük!"- morgott magában.
A beosztás és a vacsora után a prefektusok 2 részre osztották az elsőéveseket. Albus és Scorpius egy folyton pörgö lányhoz kerültek akinek piszkosszőke haja volt.
-Sziasztok! Sara Summers vagyok! Mivel drágalátos dirink szabályba vette, hogy a gólyákat körbe kell vezetni, hogy tudják hol vannak a tantermek ezért teszünk egy kis kitérőt...
Az út során kiderült, hogy ki is az aki tisztában van minden pletykával, hírrel, vagy a Malfoy-Potter csatákkal.
-Tudjátok azt hallottam, hogy idén a Potter és a Malfoy család legkisseb fiai a Mardekárba lettek beosztva. Sajnos ezt nem tudom alátámasztani ugyanis nem voltam a vacsorán, de ti...- fordult hátra a gyerekekhez- mit tudtok? Láttátok őket? Albusnak tényleg olyan a szeme mint Harrynek és Scorpius tényleg világítóan szőke hajjal rendelkezik, vagy festi ahogy mondják?
Scorp már nem bírta tovább így kilépett a tömegből a vigyorgó Allal.
-Nos Sara, mint látod tökéletes, és természetes színű, hajkoronám van- a fekete felől mintha egy "egoista barom" megjegyzés jött volna ami köhögésbe fulladt-, viszont kétlem, hogy drága barátom apja smaragdjaival büszkélkedhetne.
A prefektus nevetni kezdett. Kijátszotta őket. Meglátta azt amit a többiek még kicsit sem. A párt.
-Lássuk! Szerintem nem nézted meg eléggé!- gonoszan vigyorgott.
Scorp belebámult az ifjú Potter szemébe. Akkor pattant el bennük valami...
U.i. az idézőjeles rész gondolotban megy :)
Harry és Ginny házassága sosem a szerelemről szólt. Mindkét fél megszokásból volt egymás mellett, de inkább voltak barátok mint egy pár. Amikor legkissebb fiuk megkapta a levelét a Roxfortból elváltak. Ginerva magával vitte Franciaországba a kis Lily-t, míg Albus és James Harrynél maradt. A Potter családfő befejezte aurori pályafutását és Dumbledore kérésére elvállalta a sötét varázslatok kivédése oktatását. Most ott ült a bájitaltan tanár mellett átkozva az öreget és azt, hogy rávette erre. "Minden igazgató egy manipulátor?" gondolkozott. Bevezették a gólyákat. Albus nagyokat pislogva nézett körbe. Ijedt volt. Nem akart rossz házba kerülni. Talán be sem osztják?
-Potter Albus- olvasták fel a nevét. Próbált nem botladozva elmenni az emelvényig. A fejébe húzta a Süveget.
"Hmmm... egy Potter... Jól látom,te is attól félsz mint az apád... Nyugalom, te is be leszel osztva, csak az a kérdés, hogy hova? Nem áldott meg üres fejjel a sors, bátorságod is van bőven, de a Mardekár a javadra vállna... James könnyebb eset volt. Ő annyira a Griffendélbe akart kerülni, de te nem hasonlítasz hozzá... Talán már döntöttél"
"Nem, de..."
"De?"
"Ahogy jónak látod!"
-Mardekár!
A fiú Harryre nézett, aki elmosolyodott. A szeme sem megvetéssel volt tele inkább megértéssel. Al elsietett a háza asztalához.
-Malfoy Scorpius- a szőke hajú arisztokrata kivonult. A Teszlek Süveg alig ért a fejéhez máris beosztotta a zöld-ezüst házba.
-Sikerült Al!- ölelte meg barátját, akit a vonaton ismert meg. Draco Malfoy szeme megvillant ahogy észrevette ezt. "Potterek és az istenverte vonzerejük!"- morgott magában.
A beosztás és a vacsora után a prefektusok 2 részre osztották az elsőéveseket. Albus és Scorpius egy folyton pörgö lányhoz kerültek akinek piszkosszőke haja volt.
-Sziasztok! Sara Summers vagyok! Mivel drágalátos dirink szabályba vette, hogy a gólyákat körbe kell vezetni, hogy tudják hol vannak a tantermek ezért teszünk egy kis kitérőt...
Az út során kiderült, hogy ki is az aki tisztában van minden pletykával, hírrel, vagy a Malfoy-Potter csatákkal.
-Tudjátok azt hallottam, hogy idén a Potter és a Malfoy család legkisseb fiai a Mardekárba lettek beosztva. Sajnos ezt nem tudom alátámasztani ugyanis nem voltam a vacsorán, de ti...- fordult hátra a gyerekekhez- mit tudtok? Láttátok őket? Albusnak tényleg olyan a szeme mint Harrynek és Scorpius tényleg világítóan szőke hajjal rendelkezik, vagy festi ahogy mondják?
Scorp már nem bírta tovább így kilépett a tömegből a vigyorgó Allal.
-Nos Sara, mint látod tökéletes, és természetes színű, hajkoronám van- a fekete felől mintha egy "egoista barom" megjegyzés jött volna ami köhögésbe fulladt-, viszont kétlem, hogy drága barátom apja smaragdjaival büszkélkedhetne.
A prefektus nevetni kezdett. Kijátszotta őket. Meglátta azt amit a többiek még kicsit sem. A párt.
-Lássuk! Szerintem nem nézted meg eléggé!- gonoszan vigyorgott.
Scorp belebámult az ifjú Potter szemébe. Akkor pattant el bennük valami...
2013. szeptember 21., szombat
Sleepwalker- előszó
-Bocsánat nem figyeltem...-motyogtam, amikor valakinek nekiütköztem. Hermione és Ron leálltak mögöttem, kézenfogva. Mázlista szerelmesek!!!
-Ugyan Potter! A Nagyúr legyőzése után, mindenki azt gondolná, hogy észreveszed azt ami az orrod előtt történik, de, úgylátom, még a tökéletes lényem sem szúr neked szemet.
-Fordulj fel Malfoy...- suttogom és egy gyilkos pillantást vetek az előttem álló fiúra. Hogy gyűlölhetem ennyire miközben majd megveszek érte?! Basszus ez a gyerek kész... Agrrr!!! Értelmes voltam ugye?
-Egy egoista barom vagy Draco Lucius Malfoy!- mondta Hermione.
-Nocsak Vízlipatkány, Sárvérű ti is itt vagytok?
Ron keze megrándult a pálcája felé, de Mione egy egyszerű nézéssel beléfolytotta az átkozhatnékját.
-Nem éri meg...
-Ez az Granger! Védd csak a kis barátodat! Úgyis csak magának ártana! Még Longbotom is szuperebb nála. Habár mit lehet várni egy csóró vérárulótól?
*kívülálló szemszöge*
Senki sem számított Harry pálcájából előtörő átokra. Draco a meglepetéstől (és a nagy varázserőtől) majdnem csinált egy tripla hátraszaltót, de hű talpnyalói most is kihúzták a cikis helyzetbe kerülésből.
-Ez háború Potter!
Pár percen belül már az egész előcsarnok tele volt röpködő fenycsóvákkal, és mindennek közepén a két jómadár állt. Harry direkt gyengébb átkokat használt és próbálta visszafogni magát, viszont az ifjabb Malfoy teljes erőbedobással harcolt. Homlokán izzadság gyöngyözött és Harry még most is csodálva figyelt. Nem tagadhatta, hogy a szőke démon lénye megmozgat benne valamit ott alul...
-Elég!!!- hallottak egy erőteljes hangot a pince felől.
*Harry szemszöge*
Jaj ne! Piton! Leeresztettem a pálcám és lehajtottam a fejem, majd előkapartam a bátorságom és a mardekáros énem.
-Elmagyaráznák mégis mi a jó büdös francot csinálnak?!
-Nem lát a szemétől? Éppen párbajozunk, és ha nem bánná folytatnánk...- néztem Perseus-ról Dracora aki bólintott mintegy, folytatódjon a harc jelentésel.
-De igen bánom! Mr Potter és Mr Malfoy büntetőmunka! 1 hónapig folyamatossan Mr Frics szolgálatára lesznek és 50 pontot levonok mindkét háztol!
Ezzel lobogó talárral elsiettet.
-Vén denevér....-morogtam.
-Ebben igazad van Potter!- veregette meg a vállam Ginny mostani pasija, Blaise Zambini.
-Szedd le rólam az undorító mardekáros kezedet Zambini!- leráztam róla a kezét és az emberek sokkos pillantásától kísérve elballagtam gyilkos ábrázattal, nem érdekelve milyen problémák lesznek ebből...
*Draco Malfoy szemszöge*
Nem értettem őt... Előbb itt párbajozik a Griffendélesek közt, közbe meg simán lehetne egy vérbeli Mardekáros is... Magam mellé emelném trónomra és mi lennénk a Mardekár ház 2 hercege... Igen nem tagadhatom hogy tetszik Potter... De... Nem tudom... Hagyjuk, ideje hogy Malfoyként viselkedjek!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
