Privet Drive Krónika- bevezető

a dőlt betűs rész párszaszó. Jó olvasást! :)

  

 A Nagy Csata után a Roxfort olyan gyorsan épült fel, mint ahogy lerombolták. Bevezettek egy nyolcadik, nem kötelező tanévet a kimaradt diákok miatt. Az igazgató mindenki által (távolról) imádott Perseus Piton lett. Sok mindenki meglepődött miután halottnak hitték.

Az utolsó tanítási napon a griffendélesek a kedvenc fájuk alatt múlatták az időt. Nevetve nézték a polippal játszó elsőéveseket.

-Seamus... te maradsz jövőre?- fordult reménykedve párja felé Dean.

-Persze, ki nem maradnék a buliból!- adott egy puszit az ölében fekvő szájára.

Harry a mardekárosokra nézett. Elkülönülve voltak mindentől. A sok fekete talár közül kivilágított egy tejfölszőke hajkorona. Gazdája körbepillantott. A tekintete a Tűlélőn állapodott meg. Gúnyos mosollyal közeledett felé.

-Mivan Potter?

-Mi lenne Malfoy? Semmi.

-Akkor, ha megkérhetlek ne bámulj úgy mintha nem láttál volna még emberi lényt. Érd be Sárvérű és Vízlipatkány stírölésével!

-Hidd el inkább járnék Bulstroddal mint veled, szóval ne reménykedj!

-Ú Pottifiú hossútávra tervez! Emberek meneküljetek!

-Miért nem bírod ki, hogy nem piszkálod Harry-t?- forgatta meg a szemét Hermione.

-Weasley nem félsz, hogy lassan nem fogsz látni a sártól? Habár aki olyan odúban nőtt fel mint a tieteké...

-Petrificulus totalus!- küldte az átkot a vörös Draco felé. Blaise Zambini ugrott a képbe megvédve az örököst.

Lassan párok alakultak ki a párbajozók között. Harry örült, hogy végre csinálhat valamit. A háború óta unalmas élete volt.

-Serpensortia!

Nagy durranás majd Malfoy pálcájából kicsúszott egy kígyó. Egyenessen Harry felé tartott.

-Megtennéd, hogy nem támadod meg a barátaimat?- kérdezte a fekete.

-Még nem találkoztam sok emberrel aki érti a nyelvünket. Eddig csak veled... Ki vagy te?

-Harry. Harry Potter- a fiú leült a földre. Mindenki másképpen nézett rá. Minden egyes szó amit kimondott végigborzolta a mardekárosok testét. A kígyónyelv hatás erre a házra... hihetetlen! Kanos bagyázs!

-Aurelia vagyok. Ez a szőke adonisz- intett a fejével Draco felé- már másodszorra idéz meg. Azonos a mágiátok tudtad?

-Hogy érted ezt?

-Nem is sejtetted milyen köztetek a kapcsolat? Tökéletesen tudnád használni a pálcáját. Megjegyzem, mindkettőt...

-Én nem...

-Nem vagy meleg? Ugyan kedves. Forróbb vagy mint vedlett kígyóbőr a napon...

-Kösz...- nagy szája van ennek a kobrának...

-Figyu, ajánlok egy alkut: Megtartasz és én  segítek neked bármiben.

-Mi a csapda?

-Kígyó vagyok nem róka! Utálok abban az idióta veremben lenni az állatkertben! Ments meg egy szegény pici rabhüllőt!

-Szörnyű vagy...- sóhajtott, de azért kínyújtotta a kezét beleegyezésül. Ha már visszaküldték Dursleyékhez legalább tudjon kivel beszélgetni.

-Szólok inkább: nem egyszerű kigyó vagyok.

-Varázslény?

-Nem üres azért a kobakod koma...

Így talált tehát Harry Potterre a nyáriszünet...